Nincs megjeleníthető tartalom

LANA GYJOS KÖLTŐI OLDALA - VERSEK, ÍRÁSOK

Lana Gyjos

Vers kékség és loccsanás keretben

mintha a bűnnek lenne két partja
s mintha a bűn mellett lenne élet
valójában a bűn parttalan
s az árban föl-, fölbukkan az éber

X X X

az élet heve az összetartozás melege
annak a hiánya mi a társért kiált
a vágynak van formája
a szenvedélynek majd végtelen tere
de mérhetetlen ereje
perzselő energiája
miben az ember izzik s lángolását kívánja
ami az egyént emészti
s hamu kupacként méri
mikor elhamvadt benne az örök izzása
Ó nem élek én
ez csak a változás hulláma
a mindenség üteme
mi a jelent generálja
miként az óceán sem a víz végtelenje
csak amit a szem fog be
s ami a testet oldja
és az élet tömegének tere
a szeretet is a keresés szója

X X X

tudod-e fölhangosítani bensőd zaját
hallottad-e a tökéletes csendben
hogyan lüktet az élet füledben
s benned mindenütt
mint ahogy a mindenség pulzál
s fedezed fel a folyton születőt az ütemben
s nem ugyanez-e az elhaló dobbanása
s valójában csak a változó lüktet
osztódik egységekre
szakad szakaszokra
tépődik részekre
s a minden ott van a legkisebben
a lágy végződik így a csendben
a vágy fogan végtelent a fövenyen
mikor a hullám előrebukik
s a homokon kiszenved
meddig tart a mindenség türelme
a rész vágyával szemben
vers kékség és loccsanás keretben
itt bent
zsoltárt énekel az óceán
Kárpát-medence katedrálisban
középkorú férfi testben

2015.05.31.